Helytörténet

A mai település faluelődei, így Káptalanfa, Boldogasszonyfalva és Ágod a környező dombokon létesültek. A
tatárjárás után azonban a lakók a mostani helység völgyébe húzódtak le. Az 1305-ös első oklevél már
Dinnyeberkit említ, amely a mai helyén terült el, tán a Bak-réti elfelejtett temetőnél. A községjelölés
kifejezi azt, hogy hajdan erre dinnyetermő hely, valamint berkes, mocsaras rész húzódott. A mai lakók a
legnagyobb vízfolyást Malom-ároknak nevezik, aminek az Árpád-kori neve Gyűrű. A hódoltság idejében a
Kám-völgyben tatár kán szálláshelye létezett, míg a helyi törökök a Fekete-hegyen temetkeztek. A törökök a
határban építettek egy utat és kialakítottak egy pincét, ahová a végleg elvonuló muszlimok
nemesfémértékeiket rejtették el. A legenda szerint akik később megpróbálták a kiásást, sorra meghaltak a
helyszínen. A nemesek lakta Ágodról az őslakók úgy tudják, hogy az méretében egy kisebb városnak illett
be. Van, aki katonai erődítéséről is tudott. Régészetileg egyik részt sem tárták fel, így eddig nem nyertek
igazolást a népi naiv magyarázatok.
A harangláb jellegű római katolikus templomát korábban iskolának és templomnak is használták egyszerre.
Az Isten-kútnak, Pál-kútnak nevezett kutat Eszterházy Pál építtette.

Földrajz, adatok

Dinnyeberki zsáktelepülés mely a Zselichez tartozik, legalábbis földrajzi értelemben. Baranya megye
székhelyétől, Pécstől, a távolsága 25 km. Megközelítése dél felől Szentlőrincről, északkelet felől Oroszlón
át lehetséges. A település közelében több patak folyik, a legismertebb az Okor. A pici falut erdő öleli
körül, csendes, tiszta, jó levegőjű környék. Kiváló terepe az erdő és vadgazdálkodásnak.

Terület : 858 ha,
Lakosok száma : 68 fő,
GPS koordináták : 46.098613, 17.95534
EOV koordináták : 565776, 84373